Köszi az infót!

Üdv.: Ízirájder

Azért ennek a szakterületnek is megvannak a nehézségei és különbözőségei egy hagyományos TV / híradó műszerész szakmához képest.
Míg ezekben a szakmákban azért ha az ember nekiáll pl. egy TV-nek, tudja előre, hogy nagyjából mire lehet számítani.
Tudjuk a hibajelenségekből, hogy miket kell kimérni,egyáltalán, hogy milyen megoldásokkal találkozhatunk, és jó eséllyel még szerviz doksi nélkül is meg lehet találni a hibát.
Főként azért, mert az egész kütyü ott van az asztalon, be lehet kapcsolni és lehet rajta méregetni, a végeredményt pedig ellenőrizni.
Többnyire azért kapcsolási rajzok is elérhetők hozzájuk.

Egész más a helyzet egy autóelektronika javításánál.
Nincs ott az egész autó, már azzal egy csomó idő elmegy, hogy egyáltalán mérhető üzemállapotba hozzuk az adott egységet az asztalon,
a többi rész nélkül.
Elenyésző azon vezérlőegységek száma, amikről elérhetők a belső kapcsolási rajzok.
Bekötési rajzok még csak-csak elérhetők.
Ugyanarra a kihívásra rengeteg más-más megoldás született a különböző gyártók részéről és az évek során erősen változnak.
Az elektronikákban elég sok gyártó specifikus alkatrész van, illetve olyan, ami kereskedelmi forgalomba nem kerül, tehát nem tudjuk megvenni, nem találunk róluk még adatlapot sem, ami szintén nehezíti a szisztematikus hibakeresést.
Az elektronikák többségénél a gyártók egyáltalán nem vették figyelembe a javíthatósági szempontokat, a házak sok esetben csak roncsolással bonthatók, le vannak ragasztva, ki vannak öntve, hagyományos módszerekkel nem forrasztható kötésekkel, hibrid áramkörökkel, stb.
Adott esetben igen nagy az alkatrész sűrűség is.
Csak két példa: Az egyik prémium gyártónál csak a mikrofonban, ami többek között a telefon kihangosítóhoz kell, kb. 100 db alkatrész van egy körömnyi nagyságú
smd panel két oldalán. A másik a vezetést támogató rendszerek kamerája, amiben kb. 4000 alkatrész van és el kell férnie a belső visszapillantó tükör mögötti helyen.
A hibakeresést nem lehet a teljes megértés szintjén végezni, mert az adott egység működéséről igen kevés infó áll rendelkezésre.
Sok esetben a szemrevételezés, nyilvánvaló hibák keresése marad, mint megoldás, pl a forrasztási-, kontakt-, szemmel látható repedések,
égések, mérhetően zárlatban levő alkatrészek kiszűrése, stb.
Ha pedig véletlenül elbabrálunk valamit, akkor a fentiek miatt eléggé fájhat anyagilag, vagy sok utánajárást igényel helyette szerezni stb.

Aztán ott vannak az emberi tényezők.
Az autót a legtöbb esetben kevésbé tudják nélkülözni, mint mondjuk egy TV-t, szóval ezek általában sürgős melók.
Akkor ott van az a sok bosszúságot okozó dolog, hogy aki rámondta az áment az adott vezérlőre, az mennyire volt a helyzet magaslatán.
Sok esetben nem is a vezérlő rossz, hanem más feltáratlan hiba maradt az autóban.
Ekkor mivel a teljes funkcionalitást mi sem tudjuk garantálni, kezdődhet az optimális esetben párbeszéd, rosszabb esetben vita.
És itt jön a képbe az, hogy ilyen esetben nem elég csak az elektronikához érteni, hanem kell autóvillamossági, diagnosztikai, sőt gépészeti ismerettel is rendelkezni,
ha jól akarunk kijönni egy ilyen vitából / problémából.
Vagy az olyan esetek, hogy ugyan megjavítottuk az adott vezérlőt, de visszaépítve az autóba újra elszáll, egy más részegység / kábel hibája miatt, stb.
Ide az emberi tényezők közé sorolnám BImre által feszegetett dolgot is, hogy hogyan védjük ki, hogy ne maffiózók keze alá dolgozzunk, stb.
Persze elegáns megoldásnak tűnik azt mondani, hogy én csak a vezérlőt babrálom meg, autót nem engedek be az udvarba, de pl. az én autómat pont egy ilyen
babrált (immotlanitott) motorvezérlővel akarták ellopni 2007-ben.
Na, meg akiknek van lelki világa 3 behozott törött/ leégett/ elázott autóból összebarkácsolni egyet és a legkisebb lelkifurdalás nélkül piacra dobni, az mindenre képes. :-)

Ide hoznám még a közlekedésbiztonsági/ jogi dolgokat.
A járműgyártó hivatalos szerviz eljárásaiban csak a vezérlőegységek cseréje engedélyezett, a vezérlőkbe való belenyúlás, vagy olyan vezérlő beépítése, amibe belenyúltak, az egyértelműen tiltott és
garancia vesztésével jár.
Persze a legtöbb esetben nem is garanciális autók vezérlőit kell javítani, vagy ha mégis az nem a mi problémánk, de akkor is marad az a dolog, hogy vajon az általunk használt javítási technológia
van e olyan megbízható, hogy nem okoz balesetet?
Belekerülhetek e egy jogi procedúrába (akár terheltként, akár csak tanúként / beidézettként ) a javítás miatt?
Egy műszerésznél ez normál esetben annyiban merül ki, hogy ha nem veszélyezteti az általa javított készülék a tűz és vagyonbiztonságot, illetve érintésvédelmileg megfelelő, akkor kész is vagyunk, de azért egy
közlekedésben résztvevő mindenféle hő- és rezgésviszonyoknak kitett vezérlőnél mennyire lehetünk biztosak abban, hogy egy forrasztás, amit mi csináltunk jól bírja, mondjuk egy ESP, vagy légzsák vezérlőben?

Az csak a gyakorlatban tud eldőlni, hogy az adott régióban lenne e annyi meló, hogy megélhetést biztosítson csak az egyszerűbb hibák javítása, amihez nem kell tudományos fokozattal rendelkezni, pl.
forrasztási hibák, kontakthibák, egyszerűbb programozások, stb.
Ha komolyabb szinten kíván valaki ezzel foglalkozni, akkor igen komoly beruházások kellenek, meg kell találni és be kell szerezni az infókat, mert ezek legtöbbjét magunktól nem tudjuk kitalálni, kikísérletezni, hogy pl.
hogyan és mivel lehet egy adott típusnál klónozni, stb. Ez rengeteg időt és kísérletezést igényelne, amiért nem fizetnek.
Mivel a háttér infókat nem ismerjük kénytelenek vagyunk ezekben megbízni, adott esetben a kínából beszerzett eszköz képességeit úgy használni, hogy fogalmunk sincs, hogy a háttérben valójában
mi is történik.

Fontos aspektus itt az idő.
Ha csak régebbi autók dolgaival akarunk foglalkozni, azokhoz azért már több infót lehet találni akár ingyen is, de ezekben azért nincs annyi pénz, mert leesett a bontott, utángyártott alkatrészeik ára.
A legújabb kocsikhoz meg még nincs, vagy kevés, vagy kétséges megbízhatóságú infó lelhető fel, ezekbe való belenyúlási lehetőség így korlátozott.
Viszont kétségtelen, hogy ezekből lehet a legtöbb pénzt kivenni, mert ezek alkatrészeinél horror árak vannak.

Tehát a legjobb ha ráspecializálódunk valamilyen területre (ezzel korlátozhatjuk a beszerzendő infók, eszközök, speciális adapterkábelek, érintkezők, programozók, csatlakozók, tartalék alkatrészek körét) és ott megpróbálunk folyamatosan lépést tartani a technika fejlődésével.
Ekkor ez egy jól jövedelmező üzlet lehet, emellett érdekes, kihívásokkal tarkított szakterület, aminek biztosan van még jövője.
Sajnos azonban a jármű elektronika abba az irányba fejlődik, hogy a jelenleg az autóban sokfelé szétszórt vezérlő egységek (amiknek a száma ma egy jól felszerelt autónál 60 db körül is mozoghat), amik jelenleg különféle buszrendszerekkel kommunikálnak egymással, megpróbálnak 1-2-3 fő számítógépbe integrálni (szerver) és azokat az egységeket, amik lokálisak kell, hogy maradjanak, azokat egybe építik az adott feladatot ellátó egységgel (pl. ablaktörlő motor, ablakemelő, kormánymű, turbó) és ezekből az intelligenciát áttelepítik a szerverkbe.
Ez még egy pofon a javíthatóság ellen, mert ekkor már nem elég lehúzni a csatit és elküldeni a vezérlő javítóhoz, hanem ki kell szerelni pl a komplett kormányművet, stb.
Egyre inkább bekúszik az ethernet is a vezérlők közti kommunikációra.
Európai Uniós irányelvekkel összhangban pedig a gyártóknak növelni kell a manipuláció elleni védelmet (cyber security) (UNECE WP29 Automotive Cybersecurity Regulation), amely jelenleg még beláthatatlan
következményekkel jár az ilyen vezérlőegység javító "iparágra".
Amiről itt írtam már részben jelen van az újonnan eladott autókban, de legkésőbb pár éven belül megjelennek bennük és még pár év mire az asztalra kerülne egy ilyen autónak valamilyen vezérlője,
szóval azért még van idő. :-)

Ezek fényében még nagyobb tisztelet azoknak, akik bele mernek vágni egy ilyen üzletbe.
Remélem nem vettem el senkinek se a kedvét, csak nagyobb perspektívába helyeztem a József által fellőt témát.

Üdv!
Kaszi